Vagy csak a pénzéhség okozta káosz? – Vagy mindkettő egyszerre?

Lehet, hogy eredetileg nem is akarták az ukránok Afrikába küldeni a gabonát? Csak egy mese volt, hogy jogtalan előnyöket szerezzenek?

Kik voltak azok, akik szándékosan szétterítették a magyar tárolókban az eredetileg Afrikába szánt olcsó és több esetben vegyszerrel szennyezett ukrán gabonát?

Elvéve a tároló kapacitást, majd a magyarországi piacot, a magyar gazdáktól.

S miért nem lépett, s lép fel ellenük a kormány?

Hiszen tetemes kárt okoztak ezek az (idegen?) vállalkozók, vagy kereskedelmi cégek, nemcsak a gazdáknak, de az egész magyar gazdaságnak is.

Mert minden versenyszabályt felrúgva, Magyarországon rakodták le azt az ukrán gabonát amit, vámmentesen, sokkal olcsóbban kaptak meg, mint a magyar gabonát és, aminek tekintélyes része, az EU-ban betiltott vegyszerekkel volt szennyezett.

Ez úgy véljük, nemcsak a versenyszabályok felrúgását jelenti, hanem büntetőjogi kategória is.

Hiszen a fent említett vegyszereket, az egészségre káros mivoltuk miatt tiltotta be az Unió.

Vajon kik voltak ezek a vállalkozók vagy cégek akik ezt az ukrán gabonát a magyar tárolókba rakodták le?

Elvéve a helyet a magyar gazdák termésétől.

Kik voltak azok, akik ezt a kétes minőségű több esetben nem engedélyezett vegyszerekkel szennyezett gabonát el is kezdték értékesíteni Magyarországon?

De a környező országokban is ez a helyzet.

Szlovákiában Branislav Becík ellenzéki politikus szerint már így is millió számra lehetnek fertőzött lisztcsomagok a szlovák polcokon.

És mi lesz a magyar gazdákkal? Azon kívül, hogy, hogy a versenyszabályokat felrúgó, lényegében illegális ukrán gabona kereskedelem leverte az árakat, a saját tároló kapacitásukat is elfoglalja a magyaroktól. A korábbi 130-140 ezer forintos tonnánkénti gabonaár 50-60 ezer forintra esett vissza.

A kormány kompenzációja, (ha lesz,) lefedi a veszteségüket?

Elmondható, hogy a magyarok, sőt egész Közép-Kelet-Európa, a jóhiszeműségükre faragtak rá.

Hiszen eredetileg Bulgáriától Lengyelországig, beleértve minket magyarokat is, azért engedték át a határaikon az ukrán gabonát, hogy az eljusson Afrikába, s a fejlődő országokba, hogy ezen országok éhezőinek legyen mit enniük.

Vagyis humanitárius segítségként.

Legalábbis az ukránok ezzel a mesével etették meg minket, s egész Kelet-Európát.

Ehhez képest, a nagy “Humanitárius segítség”, a kapitalista pénzéhség miatt, egyszerűen beragadt Kelet-Európába, így Magyarországra is. Ahogyan fentebb már említettük.

***

No, de lássuk, hogy a magyar kormány, (s nem csak a magyar), hogyan próbálják meg orvosolni ezt az aljasságot, ezt a sportszerűtlen kereskedelmet, mely tönkre vágja Kelet-Európa mezőgazdaságát. Melyben nem is elsősorban az ukrán, inkább egyes európai kereskedők a ludasak?

***

2023. Április 20. – Magyarország 25 árucikk behozatalát tiltotta meg Ukrajnából. Április 20.-án Szentkirályi Alexandra és Gulyás Gergely kormányinfót tartott a szerdai kormányülésen született döntésekről. Az egyik fontos bejelentés az volt, hogy Magyarország június 30-ig megtiltja összesen 25 termék behozatalát Ukrajnából. Többek között a mézre, gabonafélékre és egyes hústermékekre vonatkozik ez a tiltás.

Az ukrán élelmiszer csak úgy lépheti át a magyar határt, ha országunkat tranzitként használja, nem rakodik le sehol az országban, a raktér leplombálva, s a lehető legrövidebb és kijelölt(!) útvonalon elhagyja az ország területét.

Ezt a rendőrség  kiemelten ellenőrizni fogja.

***

Ezek után pedig vizsgáljuk meg azt is, hogyan alakult ki ez az újabb válság Európában? Melyet már ‘Gabona válságként’ aposztrofálunk.

ANKARA, január 26. – RIA Novosti. A gabonafolyosón keresztül szállított ukrán élelmiszerek nagy részét az uniós országok kapták meg – mondta Alekszej Jerhov törökországi orosz nagykövet.

„Az ukrán gabona a következő a magasabb jövedelmű országokban került értékesítésre; EU, Egyesült Királyság stb. 8,6 millió tonna rakomány érkezett 47%,

Kína, Jordánia, Malajzia, – 6,1 millió tonna 33%,

az átlag alatti bevételekkel rendelkező országokba; Bangladesh, India, Indonézia, Pakisztán etc. – 2,9 millió tonna ukrán gabona érkezett vagyis mindössze a mennyiség 16%-a.

Ugyanakkor mindössze 551 527 tonna rakományt (3%) küldtek olyan rászoruló országokba, mint Szomália, Etiópia, Jemen, Szudán, ebből 396 169 tonna (2%) a WFP által bérelt hajókon – hangsúlyozta a nagykövet . A diplomata szerint ezeknek az államoknak a részaránya a teljes statisztikában csökkenőben van – a kezdeményezés első 120 napjában közel 4% volt, most 3%.

Jerhov kifejtette: éppen ezért “az ENSZ-tagok a fekete-tengeri kezdeményezést humanitáriusról kereskedelmire minősítették át, és üzleti titok ürügyén megtagadták a rakományok címzettjeiről szóló információk közzétételét”.

Hozzátette azt is, hogy Oroszország odafigyel az ömlesztettáru-szállító hajók mesterséges felhalmozására Isztambul kikötőjében az ukrán kereskedők akciói miatt. A diplomata hangsúlyozta, hogy úgy bérelnek hajókat, hogy nem veszik figyelembe a megállapodásban foglalt szabályokat és határidőket a regisztrációra és a kezdeményezésben való részvételre.

“Nyilvánvaló, hogy Kijevben kizárólag önző célok vezérlik őket, hogy “többet és gyorsabban” értékesítsenek, figyelmen kívül hagyva a jóváhagyott munkarendet” – összegezte Jerhov. (Az eredeti humanitárius célokat. – a szerk.)

Ugyanakkor a múlt év végén Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök közölte, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy ingyenes orosz gabonát és műtrágyát küldhetnek az éhező afrikai országokba . Maga az orosz vezető még szeptember elején jelezte, hogy a Nyugat exportálja az ukrán rakomány nagy részét államaiba.

Kijelentette, hogy ezzel szemben, Moszkva kész ingyenesen ellátni a legszegényebb országokat a teljes gabonamennyiséggel, amelyet az eredetileg ukrán gabonaügylet keretében nekik szántak.

***

Tehát, ezen problémák, a fekete-tengeri szállítások akadozásai miatt nyitották meg a kelet-európai országok határaikat az ukrán gabona előtt, hogy mintegy humanitárius folyosót nyissanak a kikötők felé, hogy a tengeren eljusson a gabona az éhező országokba.

Ezzel a jóhiszeműséggel éltek vissza nemcsak az ukránok, de leginkább azok a kereskedők, s kereskedő cégek, akik lepakoltatták ezt a gabonát a kelet-európai országok tárolóiba, s kereskedni kezdtek vele.

Ahogyan már a fentebb is említettük, ezzel tönkre vágták a közép-kelet-európai országok gabona kereskedelmét, s a gazdákat.

Most, hogy több ukrán gabonát nem engednek be ezek az országok, s csak a tranzit célú szállításuk engedélyezett, felmerül a kérdés;

Mi legyen, a már a határokon belüli tárolókban rekedt ukrán gabonával?

Vajon mennyit dolgoztak már belőle föl a malmok? Vajon mennyi szennyezett liszt lehet az üzletek polcain, s vajon mennyiből sütöttek már kenyeret?

Mennyit kell még a tárolókban lévő gabonából megsemmisíteni, s vajon ennek a költségét ki állja?

És hová tegyék a nyáron a gazdák az aratás után a gabonájukat. Nem kellene a tárolókat elfoglaló ukrán gabonát elszállítani? Mondjuk Afrikába.

É vajon ennek a költségét ki állja? Csak nem a magyar állam?

Nem, nem! Szerintünk minden költséget azon vállalkozóknak és cégeknek kell állniuk, akik lerakatták Magyarországon az éhezőknek szánt ukrán gabonát és kereskedni kezdtek vele.

Fort András – MatrixHungary / Szabad Riport

Fotó: CNN – Ukrán gabona terítése Lengyelországban

Tagged in: