“Egy (egyetlen), egy (egységes) nemzet, egy (egységes) Ukrajna!”

A vörös-fekete zászló (az egyik Bandera képével) a németek oldalán harcoló ukrán segédcsapatok zászlaja volt. Ma az ukrán fasiszta ernyőszervezet, a Jobb Szektor lobogója

“2014. március 16-án ezek között választunk”

A krími népszavazást (2014. március 16.) követő nap Obama felhívta Putyin elnököt. És közölte: az Egyesült Államok nem ismeri el a géppisztolycsövek árnyékában megtartott népszavazás eredményét.

Ezek lennének hát azok a krími szavazók, akik a rájuk fogott orosz géppisztolyok kényszere alatt szavaztak. 96,77 %-ban az Oroszországhoz történő visszatérésre

De nézzük, mi is történt a valóságban?

1991-tol kezdődően drámai romlásnak indult az ukrajnai orosz közösség helyzete. Az egymást váltogató ukrán nacionalista kormányok (még az oroszbarátként elkönyveltek is) rendre csorbították jogaikat. 

“Minden csak most kezdődik”

1994-95 -ben elnyomták a Donbassz számára autonómiát követelő ottani mozgalmat. Akkoriban kelt szárnyra az a mondás, miszerint ” a Krím / a Donbassz vagy ukrán lesz, vagy néptelen”.

2000-ben, majd 2005-ben a Krím lakossága került konfliktusba a kijevi központi kormánnyal, amelyik egyre faragni igyekezett az autonómia jogaiból. Amikor 2005-ben Kijev önhatalmúlag elmozditotta és letartoztatta a krímiek által az autonómia elnökének megvalasztott politikust (az ukrán időkben, az ország alkotmányának értelmében, a félsziget elnevezése Krími Autonóm Köztársaság volt), a Krímben széleskörű tiltakozó mozgalom bontakozott ki. Ekkor –  gunyorosan “,barátságvonatoknak” nevezett – különvonatokon szélsőséges ukrán nacionalisták érkeztek a Krímbe, akik letörték a nép mozgalmát. 

2014 márciusa. Szervezik az újabb “barátságvonatot” a Krímbe

Ukrajna orosz közössége döbbenten, aggodalommal figyelte a Majdan tombolását. Amikor a jenkibérenc bábrezsim első dolga volt, hogy hatályon kívül helyezte a 2012 végén elfogadott nyelvtörvényt – amely, hosszú küzdelmek után, visszahelyezte jogaiba az oroszt, mint második államnyelvet – elemi erővel tört ki a tiltakozás. 

Az emberek tiltakoztak az alkotmányellenes hatalomátvétel ellen, követelték az orosz nyelv jogainak visszaállítását. Népszavazást követeltek – egyelőre még csupán – Ukrajnának monoetnikai államból államszövetséggé való átalakításáról, ami garantálná az Ukrajnában élő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását.

Ekkoriban történt, hogy mintegy ötszáz krími Kijevbe utazott, hogy – a Majdant ellensúlyozandó (“Anti-Majdan”) – Viktor Janukovics, a törvényes ukrán államfő mellett tüntessen. Hazafelé tartó autóbusz konvojukra azonban, Korszun-Sevcsenko közelében, szélsőséges, felfegyverzett ukrán nacionalisták támadtak rá. Az utasokat órákon keresztül alázták, bántalmazták – hét embert, a sofőröket pedig agyon is lőttek. Az utasok utóbb elmondták: támadóikból különös gyűlöletet váltott ki az a tény, hogy ők krímiek. Ruhájukat még benzinnel is lelocsolták, azzal fenyegetőzve, hogy meggyújtják őket. A rémtettet csak egy másik csoport közbelépése akadályozta meg.

https://yandex.com/video/touch/preview/16600842384096022797

A Korszun-Sevcsenko-i pogrom, 2014. február 20-án 

Ezzel egy időben történt, hogy az új rezsim hajtóvadászatot indított Janukovics megdöntött elnök után. Putyin értesült erről, és egy különleges osztagot küldött a gyilkosság megakadályozására. Mikor ez sikerült, Putyin összehívta munkatársait.

Írta: Levédia krónikása 

Tagged in: