MatrixHungary

A tudás szabaddá tesz!

Kezdőlap » Blog » KÉRDÉSEK A KELET-UKRAJNAI KONFLIKTUSRÓL

KÉRDÉSEK A KELET-UKRAJNAI KONFLIKTUSRÓL

A FELVETÉS:

Levédia krónikusa: Feltehetek néhány kérdést az előzményekről? Az első fegyveres konfliktus az ukrajnai orosz szakadárok között.  Mikor volt és kik haltak meg benne? Második kérdés: Szakadárok.  Ki pénzelte és ki támogatta fegyverrel őket, ki gondoskodott róla hogy ez a konfliktus a lehető legvéresebb legyen? Harmadik kérdés: Kinek volt érdeke a térség destabilizálásra?

A VÁLASZOM:

Az első kérdésre:

A fegyveres konfliktus Kijev és “az ukrajnai orosz szakadárok között” (lásd még a Habsburg birodalom magyar szakadárjait ) 2014. áprilisa óta – azóta – tart, hogy a puccsista kijevi rezsim a hadsereget, illetve szélsőséges nacionalisták terrorkülönítményeit küldte rá a zömében oroszok lakta Donyec-medencének (Donbassz) a kijevi erőszakos hatalomátvétel ellen tiltakozó, a jogait követelő lakosságara Az első időkben a kijevi rezsim VÉDTELEN CIVILEK ELLEN HÁBORÚZOTT, bombázta, tüzérséggel lőtte az ottani településeket, tudatosan rombolta a létfontosságú civil infrastruktúrát. Az előrenyomuló ukrán hadsereg által elfoglalt területeken megindult a terror, a bosszúhadjárat, a leszámolások. 2014 augusztus utolsó harmadáig a Donbassz 70 százalékát már el is foglalták.

Az ukrán vezetés, kezdettől fogva, nem hagyott kétséget afelől, hogy katonai győzelme után milyen sorsot szán a Donbassz népének (tömeges megtorlások, kivégzések, ezrek börtönökbe, koncentrációs táborokba zárása, etnikai tisztogatások, teljes jogfosztás, erőszakos ukránosítás).

Az orosz vezetés dilemma elé került: nézheti-e tétlenül honfitársaink mészárlását határai mentén. És bár PUTYIN, AZ OROSZ VEZETÉS VÉGIG A KONFLIKTUS BÉKÉS RENDEZÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN DOLGOZOTT, nagy baj idején, módjával, annyi segítséget azért juttatott, hogy az ukránok ne fojthassak vérbe a Donbassz népének harcát. Főleg annak tudatában, hogy Kijev milyen sorsot szán nekik.

(Maga szerint mit kellene tennie a magyar kormánynak, ha az autonómiáért küzdő Székelyföldre rontana rá a román hadsereg és szélsőséges román nacionalista osztagok művelnék ott ugyanazt, amit az ukránok a Donbasszban?)

Putyin békés rendezési tervének sarokköve volt, hogy Ukrajna területi integritásának megőrzése mellett a nemzetiségek kapjanak széleskörű autonómiát. A magyar és a világsajtó gondosan eltitkolta: SENKI SEM TETT ANNYIT UKRAJNA annyit emlegetett TERÜLETI INTEGRITÁSÁERT MINT ÉPPEN PUTYIN. (Olyan volt ez, mint a mi 1867-es kiegyezésünk: Magyarország teljes belső önállósága, cserében a Habsburg birodalom területi integritásának megőrzéséért.) 

Ez fájdalmas kompromisszum volt – hiszen a Donbassz népe, a 2014. május 11-én megtartott népszavazáson AZ UKRAJNÁBÓL VALÓ TELJES KIVÁLÁSRÓL DÖNTÖTT. És ne jöjjön nekem senki az “orosz megszállás” meséjével! A Krímmel ellentétben a DONBASSZBAN NEM VOLTAK OROSZ KATONÁK, akik védték volna a helyi lakosságot a kijevi rezsim bosszújától. És ennek dacára született csaknem olyan végeredmény, mint a Krímben.

A békés rendezés reményében Putyin, az orosz diplomácia a végletekig tartózkodott mindattól, ami veszélyeztette volna a békés rendezést szolgáló tárgyalásokat. Így akkor NEM ISMERTE EL A KÉT NÉPKÖZTÁRSASÁGOT (erre csak idén, február 21-én került sor). Pénzzel, fegyverekkel, igencsak módjával, éppen csupán annyival támogatta őket, hogy a kijevi szoldateszka el ne tiporja őket.

De Magának, miközben ezen háborog, halvány fogalma sincs arról, hogy A MINSZKI BÉKETÁRGYALÁSOK, A FEGYVERSZÜNET, ÉS 29 (!!!) TŰZSZÜNETI MEGÁLLAPODÁS LEPLE ALATT AZ USA, A NATO SZÉP CSENDBEN (idővel egyre kevésbé csendben) kistafirozta az ukrán hadsereget, ellátta minél korszerűbb fegyverekkel, a NATO szabványai szerint kiképezte ukrán katonák ezreit. Kiképzőik ott vannak az első sorokban, irányítják a hadműveleteket. 

(El tudja képzelni mindezt fordítva? El tudja képzelni, hogy az oroszok puccsal megdöntik a mexikói, vagy a kanadai kormányt? Hogy aztán orosz támaszpontokat hozzanak létre, közvetlenül az USA határainál?)

Putyin, tehát, a végsőkig törekedett a békés rendezésre, a tárgyalásokra. Ám arra MÁR 2017-BEN FELHÍVTA A FIGYELMET, HOGY EGY, A DONBASSZ ELLENI ÚJABB UKRÁN OFFENZÍVA ESETÉN MOSZKVA BE FOG AVATKOZNI. És akkor vége az ukrán szuverenitásnak, legalább is annak mostani formájában. A NYUGATNAK VOLT NÉGY ÉVE ARRA, HOGY az erre való figyelemmel FOGJA MÁR VISSZA MAGÁT.

De nem ez történt! Minden jel szerint A NYUGAT MEGINDÍTANI KÉSZÜLT DÖNTŐNEK SZÁNT ROHAMÁT OROSZORSZÁG MEGTÖRÉSÉRE, ott az ország széthullását eredményező rendszerváltás kikényszerítésére. (Valójában ez a háború, ez a roham már meg is kezdődött, 2014 óta tart – a Donbassz elleni ukrán agresszió megindítása óta. Ez a fő tartalma, a lényege a kelet-ukrajnai konfliktusnak, ami mostanra az Oroszország és Ukrajna között sikeresen kiprovokált háborúba torkollott.

Erre utal az a tény, hogy Amerika immár számolatlanul ontja a pénzt, paripát, a legkorszerűbb, tömegpusztító fegyvereket Ukrajnába. Egy éve vált megfigyelhetővé, hogy az ukrán tüzérség a háború kezdeti időszaka, 2014-15 óta nem látott hevességgel ágyúzza a Donbassz hátországát. Mígnem Oroszország, a Donbassz hírszerzése egy MÁRCIUS ELEJÉN MEGINDITANDO UKRÁN OFFENZÍVÁROL SZERZETT ÉRTESÜLÉST. 

Ekkor fordultak a Donbassz vezetői segítségért Oroszországhoz.

Oroszországnak pedig lépnie kellett. Más választása már nem is maradt. Időközben mindenhonnan kiközösítették. Az Európai Unió nagyszerű fődiplomatája egy lényegében hadüzenettel felérő nyilatkozatot tett. Azóta pedig Nyugaton arról beszélnek, hogy OROSZORSZÁGOT A CSATAMEZŐN KELL LEGYŐZNI.

Putyint így már semmi sem kötötte. (Az vesse rá az első követ, aki hasonló helyzetben nem így cselekedne.) 

Ami a népszavazásokat illeti: korábban Zelenszkij maga mondta: azok az oroszok, akiknek nem tetszik Ukrajnában, mehetnek Oroszországba. Nos, hát mentek. A lábukkal szavaztak arra az országra, AHOL NEM LEHETNEK ÖNMAGUK, AHOL NEM ÉLHETNEK OROSZOKKÉNT, őseik földjén.

Írta: “Levédia Krónikása”
Címlapkép: Pierre Crom/Getty Images

A Fent megjelenített cikk egy véleménycikk, amely a társaságunk egyik tagjának világnézetét, szemléletét, látáspontját és véleményét tükrözi.

About Author