
11
Ezennel elkezdünk egy új rovatot, melynek fő témája a NETFLIX. Sorozatról sorozatra haladunk kielemezve mindazt, amit látunk. Szimbólumok, utalások, szubliminális üzenetek. Hogyan képes egy film kárt okozni miközben szórakoztat? Megmutatjuk!
Első témánk a ‘Valós halál” (Altered Carbon) című sorozat, melynek már a legelső epizód előtti intróján felkaptuk a fejünket. Lássuk a trailert:
Az intrót tekintve valahogy nagyon ismerős látványra lettünk figyelmesek.
Saját farkába harapó kígyó

Jelentése: Az uroborosz egy sokat használt szimbólum; a saját farkába harapó kígyó, vagy sárkány. Ez a szimbólum tulajdonképpen a körnek mint az örök visszatérésnek a megtestesítője, az állandó megújulás jelképe vedlése okán, kör formában ábrázolva a ciklikus ismétlődés, az idők körforgásának, a világok pusztulásának és újrateremtésének, a születésnek és a halálnak, az örökkévalóságnak, a kozmosznak a megtestesítője. (Wikipédia)
Miért használ ilyen jelképet a háttérhatalmi s műsor szolgáltató Netflix?
Mi történik a világban? Népirtás. Rockefeller saját maga mondta, hogy ő csak pár száz millió embert képzelne el a földön. Az a Rockefeller, akinek a keze mindenhová elért. Olajtól, bankokon át a gyógyszeriparig.
Létezik Amerikában egy hely, táblákba vésett parancsolatokkal. Amerikai Stonehenge-nek szokták becézni. Lássuk mik állnak rajta:

A tíz irányelv így szól:
1. Gondoskodj arról, hogy az emberiség 500 millió fő alatt maradjon, folyamatos egyensúlyban a természettel.
2. Irányítsd bölcsen az utódnemzést – folyamatosan javítva az állóképességet és a sokféleséget.
3. Egyesítsd az emberiséget egy új élő nyelvvel.
4. Szabályozd a szenvedélyt, a hitet, a hagyományt és minden dolgot hangolj össze az értelemmel.
5. Védelmezd az embereket és a nemzeteket igazságos törvényekkel és pártatlan bíráskodással.
6. Hagyd, hogy a nemzetek önmagukat igazgassák, de a vitás külső ügyeiket nemzetközi bíróságon döntsék el.
7. Kerüld a felesleges törvényeket és a haszontalan bürokráciát.
8. Tartsd egyensúlyban a személyes jogokat a társadalmi kötelességekkel.
9. Becsüld meg az igazságot, a szépséget és a szeretetet, keresve közben a végtelennel való harmóniát.
10. Ne légy rosszindulatú daganat a föld testén. Engedj teret a természetnek. Engedj teret a természetnek
A farkába harapó kígyó tehát nem mást jelent az Illuminátus szempontjából, mint az új világrend megalkotását. Ahhoz, hogy felépítsünk egy új rendet, előbb el kell pusztítani a régit.
Ahogy haladunk az intróval a következő képsorokra lettünk figyelmesek:
Botra tekeredő kígyó


Mindenki találkozott már gyógyszertárak logójában a botra tekeredő kígyóval. Ezt hívjuk Aszklépiosz botjának. Nem szabad összekevernünk az intróban található utalást vele, mert az nem más mint Hermész hírnökbotja. Bár az előbbi a leggyakoribb gyógyszertár ikon, az utóbbit is használják.
Asclepius botja:
Aszklépiosz a gyógyítás istene az ókori görög mitológiában. Állandó attribútuma egy bot, Aszklépiosz botja, amely a csillagászattal, a betegségekből való felgyógyulással és az orvoslással áll kapcsolatban. A szimbólum egy rúd, amely köré kígyó tekeredik. (Wikipédia)
Hermes hírnökbotja: (Caduceus)
A jelkép eredete Mezopotámiába nyúlik vissza. Később az egyiptomi Thot istenség hordta kezében, akit „Háromszor magasztos” melléknev-űként is emlegettek, amit a görögök Hermész Triszmegisztoszra fordítottak. A hirnökbotot a görögök KERÜKEIÓN-nak mondták, majd a rómaiak CADUCEUS-nak.
Az elnevezéséből következik, hogy ez a bot hírt közöl velünk. Ha megértjük, hogy milyen tudást akar közvetíteni, akkor azt is megértjük majd, hogy honnan származik az a hír. (Bővebben)
A hetedik században a caduceus a korai nyugati orvoslás szimbóluma lett, elsősorban az alkímia és a hermetikus asztrológia elvei nyomán, amely a bolygókat és csillagokat gyógyerőként használta a betegségek leküzdésében. A caduceust – igen helytelenül – gyakran összekeverik Aszklépiusz botjával – Aszklépiusz botja valódi orvosi szimbólum, míg a caduceus a kereskedelem megjelenítője. Történelmileg e két asztrológiai jel egymástól teljesen eltérő tartalommal bír az alkímia és a csillagászat elvei alapján. Néha a caduceus egybefonódó kígyó alakjait a DNS dupla-helixéhez is hasonlíthatjuk.
A szimbólum eredete egészen i. e. 2600-ig, a korai Mezopotámiába nyúlik vissza.
A hindu jóga szerint: „ida”, „pingala” és „szusumna”, a test jobb és bal oldalán haladó, valamint a farokcsont csakrától a fejtető csakráig húzódó energiacsatornák nevei, amelyekben a Kundalini erői mozognak. Ebben az ábrázolásban az egyik kígyó fekete és a világot átható női, dinamikus, lunáris energiákat, a másik kígyó fehér és a férfiúi, statikus, szoláris energiákat jelzi. Kettőjük egymásba fonódása hozza létre a közös utat, amely a leszálló isteni erők villámútja.
Első ábrázolásai i. e. 2200-ból, Mezopotámiából és Krétáról, i. e. 700-ból származnak.
Az ókori Görögországban asztrológus papok használták a caduceust az eleusziszi misztériumok alatt, mint a világban ható ellentétek szintézisének szimbóluma. A görög Hermész isten, az istenek hírnökének hagyományos ábrázolása, hogy kezében hordja a kerükeión pálcát (a rómaiak „caduceus”-nak nevezik). Pálcáján két kígyó tekereg és fölöttük egy angyalszárny található.
A Bibliában is található utalás caduceusszerű szimbólumra, például az Ószövetségben, Mózes IV. könyvében (Számok) 21:4–9 verseiben. A Kivonulás (Exodus) alatt, Mózes az Úr tanácsára egy rézkígyót csináltatott és egy póznára tűzve a pusztába állította. Akit csak megmart egy mérges kígyó és föltekintett e botra, héber nevén Nehustanra, életben maradt, meggyógyult. Szintén megjelenik a Királyok II. könyve 18.4-ben.
A jelkép összefüggésben áll a gnosztikus Corpus Hermeticummal, valamint a hindu jógafajtákkal, amely ezzel a szimbólummal jeleníti meg a test „finom” idegpályáit, energetikai csatornáit.
A bong kultúrában a caduceus a mesterdarab – amelyben a szépség és funkcionalitás összeolvad és betetőzi a mesterségbeli tudást, a valódi értékeket, az egészséget és a jólétet szimbolizálja.
Észrevettem még utalásként a fent említetteken felül, hogy ahogyan a nőt körbefonja a kígyó (bűnbeesés), közben elveszíti istenképűségét. Mert Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett minket embereket (pontosabban Ádámot, Évát pedig Ádám képére is -most már csontomból való csont, testemből való test-), de ez a bűneset, Isten elleni lázadás és Tőle való elszakadás miatt egyesek szerint teljesen elveszett, mások szerint csak végzetesen sérült. Itt az elveszítést mutatják.