Kriptovaluták – Mit hoz a jövő?

Mi a Bitcoin?

A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, kriptovaluta, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.

A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, sem egyéb megbízható harmadik féltől, mivel a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.

A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoincíme szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.

Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC.

Bírálói szerint a bitcoin nem rendelkezik a pénz fontos funkcióival, nincs mögötte gazdasági háttér, értéke kizárólag a benne hívők szubjektív ítéletétől függ. Az iránta fennálló bizalom megroppanása esetén gyors bukás lehet a sorsa.

További súlyos bírálat éri a bitcoint brutális energiaigénye miatt, ami 2018–19-ben magasabb volt egyes közepes országok energiafogyasztásánál is. Ezért kritikusai szerint a bitcoin egy nagyon drága megoldás egy nem létező problémára.

Gazdaság

A bitcoint számos, erre specializálódott devizatőzsde-weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára átváltani, illetve vissza, fizetésnél online és „offline” kereskedők/szolgáltatók egyaránt elfogadják, számuk jelentősen nő. Egyes szolgáltatók lehetővé teszik kereskedők számára bitcoin elfogadását olyan módon, hogy a kereskedő azonnal dollárban vagy egyéb szokásos devizában kapja meg a bevételt. Ezen kívül használható közérdekű felajánlásokra egyes szervezeteknél.

A kriptovaluták szerepe azonban az elmúlt években jelentősen kinőtte a szűk kereskedői réteget. Manapság már a hétköznapokban is sokan használják őket. A hosszútávú pénzügyi befektetések mellett lehet például kriptovalutával termékeket vásárolni és értékesíteni online, mivel egyre több webshopban is elfogadják fizetőeszközként. Ezen kívül már a szórakozás területére is betört: online játékokat, sőt, szerencsejátékokat is finanszírozhatunk bitcoinnal és más kripto pénzekkel. Sőt, már kifejezett bitcoin kaszinók is léteznek, amelyek a decentralizáltság miatti szabadság érzésével, az anonimitással, és az alacsony tranzakciós díjakkal vonzzák a felhasználókat.

Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.

Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a bitcoinnak nincs központi kibocsátója, amely az árfolyamstabilitás vagy egyéb érdekek szerint intervenciót vagy egyéb akciót hajtana végre. 2013 novemberéig valamivel több mint 12 millió bitcoin jött létre, ezt a számot a hálózat algoritmikusan határozza meg, ahogy azt Nakamoto cikkében leírta. A monetáris bővülés mértéke előre ismert és bárki számára követhető, az összes bitcoinok száma idővel 21 millióhoz tart, 2013-ra a teljes mennyiség fele, 2017-re háromnegyede állt rendelkezésre. A határ közeledtével a bitcoinok értéke növekedett, deflációhoz vezetve, mivel a pénzre a kereslet tovább nőtt. Ugyanakkor a bitcoinok 8 tizedesjegyig oszthatóak, így ez technikai akadályt nem jelent, szemben a megszokott pénzeszközökkel.

A bővülés csökkenő üteme ösztönzi a korai elfogadókat, akik még alacsonyabb korai árfolyam mellett jutnak bitcoinokhoz, így segítve a rendszer sikerre vitelét. A korai elfogadóknak ez a kedvezményezése számos kritikát eredményezett, gyakran piramisjátékhoz hasonlítva a rendszert, ám a támogatók szerint ez az ösztönző szükséges ahhoz, hogy a hálózat és az infrastruktúra beinduljon, egy arányosabb részesedés nem ellensúlyozná megfelelően azt a kockázatot, amit egy új, nem tesztelt fizetési rendszer használata jelent.

Anonimitás és decentralizáltság

Mivel a tranzakciókat az egész hálózat felé szétküldik a csomópontok, azok teljesen nyilvánosak. Szemben a hagyományos pénzügyi intézetekkel, amelyek az ügyfelek magánszféráját a tranzakciókra vonatkozó információk visszatartásával védik, ezt a bitcoin rendszerében az biztosítja, hogy a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek. Ha például Alíz küld Bobnak 12 BTC összeget, akkor a nyilvános adatok között csak az látszik, hogy két cím között 12 BTC összeg mozgott. Hacsak valamilyen oknál fogva a résztvevők nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott címeknek ők a tulajdonosai, szinte lehetetlen őket összekapcsolni. Ugyanakkor ha egy címről egyszer már kiderült, hogy kihez tartozik, az ahhoz tartozó korábbi tranzakciók is visszakereshetőek.

A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a tranzakcióknál a kifizető és a kedvezményezett kizárólag a bitcoincímével jelenik meg. Ez a cím nem más, mint egy kriptográfiai kulcspár publikus fele, amely lehetővé teszi a cím tulajdonosának (aki a privát kulcsot egyedül birtokolja), hogy a címén lévő egyenleg terhére kiadott tranzakciókat aláírja. Mivel egy személy bármennyi címet létrehozhat magának, amelyekről nem derül ki, hogy egy emberhez tartoznak, a pénz mozgásának követése szinte lehetetlen.

A hálózatot alkotó csomópontok között nincs kiemelt szerepű, a jelenlegi megvalósítás szerint mindegyikük a teljes adatbázist tárolja, így a rendszer bármekkora számú csomópont kiesése esetén is tovább működik.

Az anonimitást és a központi kontroll hiányát előnyösnek találhatják az illegális üzletet folytatók is. A rendszerrel szembeni egyik leggyakoribb kritika szerint működése elősegíti a törvénytelen üzletek lebonyolítását, és emiatt az egész fizetési rendszert illegálisnak kell tekinteni. A törvényességi aggályokra egy bitcoint használó drogkereskedő weblap irányította rá a figyelmet.

Technológia

A bitcoin protokoll Satoshi Nakamoto cikkében[9] leírt és általa közzétett kliensben megvalósított elveket követi, egyik előfutára a PGP szoftver, ami az első, széles körben elérhető szoftver a nyilvános kulcsú titkosítás megvalósítására. Ez egy mindmáig elérhető hibrid titkosítási rendszer, amely mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus titkosítást felhasználja a magas szintű biztonság elérése érdekében. A szöveges titkosítás alapfolyamatában egy egyszerű szöveg (egyértelműen értelmezhető adat) titkosított szöveggé alakul (olvashatatlan adat).

A nyilvános kulcsú digitális aláírás segítségével lehetőség van ellenőrizni, hogy egy adott cím tulajdonosa valóban hozzájárult-e a címhez tartozó egyenleg terhére történő fizetéshez. Az egyenleg ellenőrzése az adott címre korábban beérkező, hasonlóképpen aláírt tranzakciók lekérdezésével oldható meg. A hálózatban részt vevő felhasználók mindegyikének van legalább egy pénztárcája, amelyben helyben generált nyilvános-privát kulcspárok találhatóak. Tranzakció aláírásához a kliensprogram a privát kulcsot használja. Fizetés fogadásához a nyilvános kulcs egy olvasható formáját kell a másik félnek megadni. Ez az olvasható forma 26-35 alfanumerikus karakterből áll, és vagy egyessel (P2PKH – Pay-to-Pubkeyhash esetén) vagy hármassal (P2SH – Pay-to-Scripthash esetén) kezdődik, mint például 15VzdkAvVpZsVAhw84esj14GVXbzUm9VTk vagy a 3J98t1WpEZ73CNmQviecrnyiWrnqRhWNLy.

Az alapvető probléma a fentiek biztosítása mellett annak megakadályozása, hogy valaki a birtokában lévő pénzt többször elköltse. Ennek megakadályozására az adatbázis 10 percenként bővül egy-egy blokkal, ahol az új blokkot egy véletlenszerűen választott csomópont állítja össze önállóan úgy, hogy abban ne legyen túlköltés. Az adatbázisba így bekerült blokkban szereplő tranzakciókat a többi csomópont megtörténtnek fogadja el.

Mivel a következő blokkot előállító résztvevő kiválasztása véletlenszerűen történik, előfordulhat, hogy több blokk jön létre, egyes csomópontok pedig a későbbi blokkok létrehozásához nem ugyanazokat az előzményeket használják. A hálózat tagjai az általuk elérhető blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő.

Annak érdekében, hogy ezt kihasználva ne lehessen egy korábban már elfogadott tranzakciót meg nem történtté tenni, az új blokkok adatbázishoz adását a protokoll szándékosan nehézzé teszi. A csomópontoknak egy új blokk közzétételekor bizonyítaniuk kell, hogy jelentős számítási teljesítményt igénylő, nehéz kriptográfiai feladatot oldottak meg, ennek megkövetelt mértéke pedig folyamatosan úgy van szabályozva, hogy a hálózaton körülbelül 10 percenként egy csomópont legyen képes ezt teljesíteni. Ennek eredményeként a hálózaton a többségi döntést a mögöttes számítási kapacitás határozza meg. A hálózat feletti ellenőrzés átvételéhez legalább akkora számítási teljesítményre van szükség, ami a hálózat több mint felét adja.

A szükséges számítási teljesítmény felajánlásának ösztönzésére minden egyes közzétett blokk után a közzétevő csomópont részesül az újonnan létrejött pénzből, amelyet a saját címére írhat (ez a pénz a „semmiből” keletkezik). Eredetileg minden blokkért 50 bitcoin járt, de 2016. július 9-e óta már csak 12,5 Bitcoin. A jutalom a későbbiekben is csökkenni fog, a protokoll által meghatározott ütemben, azaz minden 210 000. blokk után. Az így kiosztott bitcoinok begyűjtésére irányuló erőfeszítések eredményeként a hivatalos klienstől független célprogramok jöttek létre. Ezt a folyamatot szokták bányászatnak (mining) nevezni, utalva arra, hogy a nemesfémek bányászatához hasonlóan új értékhordozó kerül forgalomba. A bitcoin bányász programot futtató gépeket, illetve célhardvereket, illetve az ilyen bányászokat összegyűjtendő ún. „poolok” jöttek létre, amelyek kizárólagos célja a minél nagyobb számítási kapacitás hálózatba kapcsolása és így ennek a jutalomnak az elnyerése. Eleinte a kapacitás nagy részét videokártyák általános célú processzorán futó célprogramok adták, manapság azonban ezek helyét szinte kizárólagosan célhardverek (ASIC – Application Specific Integrated Circuit) vették át. Jelenleg egy-egy ilyen célhardver kapacitása több tíz terahash/másodperc (TH/s).

Annak érdekében, hogy a 21 milliós határhoz közeledve is fenntartható legyen az ösztönzés, lehetőség van a tranzakciókhoz jutalék beállítására. Az egyes blokkokban szereplő tranzakciókhoz tartozó jutalékokat az adott blokkot közzétevő csomópont (node) saját címére írhatja, így ösztönözve a blokkok létrehozását. Ez azonban nem kötelező, de manapság a jutalék nélküli tranzakciók gyakorlatilag nem kerülnek bele egy blokkba sem, tehát nem hajtódnak végre. A tranzakciószám növekedésével és így a blokk „kibányászásához” történő számítási kapacitás növekedésével a jutalék összege is folyamatosan nő (2017 3. negyedévében már túllépte az 5 USD-t).

Ahhoz hogy minden címhez tartozó egyenleg ellenőrizhető legyen, a korábbi tranzakciók mindegyikét tárolni kell, így az adatbázis mérete folyamatosan nő. A működési elv miatt legalább néhány csomópontnak tárolnia kell a teljes adatbázist, de nem kell feltétlenül az összesnek. Míg 2011 júniusában az adatbázis alig pár száz megabájt volt, addig ez 2017 második negyedévére kb. 15 GB méretűre nőtt, de még így is minden ún. „full node” kliens megkapja a teljes másolatot az első indítás után (a szinkronizálás ma már 10-12 órát is igénybe vehet még nagy sávszélesség mellett is).

A blokkméret növekedését azonban a kódba épített korlát szabta meg 1Mbyte-ban, amit a növekvő tranzakciószám miatt elértek, és végső soron lassult a blokk előállítás sebessége (illetve az ún. tranzakció nyújtási (transaction malleability) sérülékenység miatt még a protokoll is javításra szorult – lásd a Mt.Gox bitcoin tőzsde bedőlésének esetét). Többek közt ennek elkerülésére különböző megoldásokat dolgozott ki a közösség, illetve egy-egy nagyobb bitcoin pool (lásd BIP91, BIP148 UASF, SegWit2x, BitcoinABC). 2017. augusztus 1-én indították el a legutóbbi protokoll frissítést, amelynek megjósolt eredménye ún. chainsplit (blokklánc szétválás) is lehetett volna.[11] A különböző bevezetett fejlesztések közül azonban csak a BitcoinABC vezetett chainsplit-hez, amelynek eredményeképpen létrejött a BitcoinCash (BCC vagy BCH) nevű új kriptopénz.

Satoshi Nakamoto elképzelése szerint ha az adatbázis nagyobbá válik, olyan kliensekre lesz szükség, amelyek az adatbázisnak csak a releváns részét tárolják. Erre a célra egy olyan Merkle fa szolgál, ami lehetővé teszi, hogy a kliens az adatbázisnak olyan részeit eldobja, amikről tudja, hogy a jövőben nem lesz rá szüksége, miközben a megmaradó rész kriptográfiai integritása megmarad.

Eredet

A bitcoin fő fejlesztője Satoshi Nakamoto álnéven publikálta a szoftvert és azt megelőzően 2008. október 31-én a bitcoin fehér könyvét. A 9 oldalas mű címe, Satoshi Nakamoto: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer. Később Craig Steven Wright azt állította, hogy ő Satoshi,[12] de később hitelt érdemlően nem támasztotta ezt alá. Sokáig hitték, hogy Satoshi Nakamoto egy japán programozó, de ennek ellentmondott precíz brit formai angolsága, amivel leírta a rendszert, és az amerikai szlengje, amivel fórumozott, ami azt engedi feltételezni, hogy inkább egy csoport áll a bitcoin kibocsátása mögött mintsem egy konkrét személy. A bitcoin szoftverét Satoshi Nakamoto eredetileg Windowsra írta csak meg, a linuxos változat létrehozásában nagy szerepet játszott Martti Malmi.

A legelső (ún. genezis) blokkban az alábbi üzenet szerepel:

“The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks”

Ami magyar nyelvre szó szerint fordítva a következőket jelenti:

“The Times 2009. január 3., a pénzügyminiszter a határán van a bankok második kisegítésének.”

Megoszlanak a vélemények arról, hogy ez milyen céllal került bele, egyesek szerint csupán időbélyegző szerepét tölti be (az első blokk a továbbiakkal ellentétben értelemszerűen nem tud korábbiakra hivatkozni és így bizonyítani, hogy adott időpont után jött létre), mások az üzenetet a pénzügyi rendszer kritikájaként vélik értelmezni.

Kriptovaluták a kapitalista bankok ellen

Az utóbbi időben számos támadás érte a kriptovalutákat. A Bitcoin esetében a hatalmas energiaigénye az, ami miatt célkeresztjévé vállt mindenféle támadásoknak. De mi valójában a támadás oka? Nyilvánvaló, hogy a kormányokat, multikat sosem érdekelte igazán a környezetszennyezés, vagy bárminek is az energiaigénye, ha profitot hoz, akkor első a pénz. Vannak olyan kriptók melyek elhanyagolható energiát igényelnek, mint például a Cardano, vagy amilyen a jövőben az Ethereum is lesz. Sokan elfelejtik, hogy a teljes bankszektor több energiát fogyaszt, mint maga a Bitcoin hálózat. Akkor miért támadják ennyire a kriptovalutákat?

Az oka mindössze a decentralizáltság. A rendszer mindent támad ami felett nincs uralma. Amit nem kontrollálhat, amit nem adóztathat. Bármit támadás érhet ami az emberiséget felemelheti a modern rabszolgaságból.
Tulajdonképpen a kormányok számára minden illegális amiből nem tud lopni.

Kína betiltotta a helyi kriptotőzsdéket, és megtiltotta a pénzintézeteinek, hogy kriptókkal kereskedjenek. A Bitcoin bányászok is végnapjaikat élik Kínában. Mindezt azért, mert a kriptovaluták hálózatai nem teszik lehetővé az azonosítást. A kormányok nem tudnak belőle lopni mindenféle adók formájában. úgy bonyolíthatunk a tranzakciókat, hogy kikerüljük a kapitalista bankrendszert. Kína saját digitális valutát hozott létre, a Jüant ¥.

Hogy ez decentralizált e? Egy kommunista minden kontrollálni akaró államban? Kétlem.

Törökország is betiltotta a kriptovalutás fizetéseket, valamint Joe Biden is hatalmas adókkal támadja a kriptovalutákat. Oroszország is tervez saját kripto rubelt. Kétség sem férhet hozzá, hogy ez sem lesz Decentralizált. Szerencsére mindezekre létezik ellenpélda is.

Az első ország mely hivatalos fizetőeszközzé tette a Bitcoint: Salvador

A fél világ betiltaná, mások szabályoznák. Vannak akik a föld színéről is eltüntetnék, vannak akik inkább az élére állnának. A kriptovaluta betilthatatlan. Be lehet tiltani a kriptotőzsdéket, be lehet tiltani a kereskedést, meg lehet tiltani az embereknek hogy használják, de magát a kripto hálózatot csak akkor lehetne betiltani, ha az egész internetet betiltanák.

A bulvár szennymédia által leközölt mindenféle kriptoellenes hírekkel bírták rá az utóbbi hetekben az embereket eladási hullámokra, melyekkel lenyomták a bitcoin árfolyamát, mely vitte magával az egész kripto szektort. Az oka egyszerű. A bankszektor be akar szállni olcsón dollármilliárdokkal. Ha nem tudják betiltani, élére állnak.

Hogy mi a jövő?

A jövő egyértelműen a kézpénzmentesség. Felvilágosult körökben már régóta tudjuk, hogy ha eljön ez az idő, akkor a rendszer totális kontroll alá bír bármiféle tranzakciót két ember között. Nem lehet adni-venni semmit anélkül, hogy a hatalom ne tudná, hogy hol, mikor, mit, menyit, és mennyiért fizetünk. Satoshi Nakamoto A bitcoin megalkotója beleköpött ebbe a levesbe. Beelőzte a rendszert és az egészet lekövethetetlen anonim módon alkotta meg. Éppen ezért nevezzük a kriptovalutákat rendszerellenesnek, a kapitalista bankok és államok elleni fegyvernek.

A jövő egyértelműen a kriptovaluta!

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bitcoin

About Author